Atomrakéták, tengeralattjárók, ásványkincsek – ezért akarja megkaparintani Trump Grönlandot

A huszonegyedik században elég ritkán szokták nagyhatalmak vezetői deklarálni, hogy egyik vagy másik országra fáj a foguk. Úgy tűnik, Donald Trump kivételt tett, többek között Grönland esetében tavaly decemberben, amikor közölte, hogy a dán tengerentúli terület birtoklása „feltétlenül szükséges” lenne az amerikai nemzetbiztonság szempontjából.

Ez pontosabban úgy történt, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök mellett tartott pénteki koppenhágai sajtótájékoztatóján Egede-t arról kérdezték, hogy kapcsolatban állt-e Trumppal. 

– mondta. A sarkvidéki sziget függetlenségpárti vezetője pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt is megismételte: „Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni, grönlandiak akarunk lenni.” Korábban Frederiksen és Egede is elutasította Trump Grönland megvásárlására vonatkozó javaslatait. „Nem vagyunk és soha nem is leszünk eladók” – mondta.

Harmadszorra sikerül? 

Miért akarja tehát Trump megszerezni Grönlandot? És ez első alkalom, hogy az Egyesült Államok megszerezné Grönlandot?

Az utóbb kérdésre a rövid válasz: nem. Az Egyesült Államok elsőként 1867-ben fejezte ki érdeklődését a sziget iránt. Amikor 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolta Oroszországtól Alaszkát, William H. Seward amerikai külügyminiszter megpróbált tárgyalni Grönland megvásárlásáról is Oroszországgal, de a kísérlet kudarcba fulladt.

Az Egyesült Államok korábban is vásárolt már területet a Dán Királyságtól. 

Ugyanebben a szerződésben az Egyesült Államok lemondott minden Grönlandra vonatkozó igényéről, és elismerte Dánia szuverenitását az egész sziget felett. Viszont amikor a náci Németország a második világháború idején lerohanta Dániát, az Egyesült Államok 1941-ben elfoglalta Grönlandot. Innentől fogva az amerikai fegyveres erők állandóan jelen vannak a szigeten.

Miért éppen Grönland?

Grönland a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része között fekszik. A sziget a stratégiai jelentőségű GIUK-folyosó része (Grönland, Izland, Egyesült Királyság). Földrajzilag pedig Észak-Amerikához tartozik.

Grönland a világ legnagyobb szigete, körülbelül 2,17 millió négyzetkilométer kiterjedésű, háromszor akkora, mint Texas állam. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos Mercator-féle vetületet használó térképeken Grönland területe úgy tűnik, hogy majdnem akkora, mint Afrika. A valóságban azonban Afrika mintegy 14-szer nagyobb.

A sziget egyike Dánia két autonóm területének, a másik a Feröer-szigetek. Mivel Dánia a NATO tagja, Grönland alapértelmezés szerint az észak-atlanti katonai szövetség része.

A sziget 1982-ben az Európai Unióból való kilépés mellett szavazott, ennek ellenére jó kapcsolatot ápol a közösséggel, mint az EU 25 tengerentúli területének (TOT) egyike.

Grönland stratégiai fontossága a földrajzi helyzetéből adódik, és nagyrészt a hidegháborús szembenállásban gyökerezik. Egyrészt a már említett GIUK-folyosó az orosz (korábban: szovjet) tengeralattjárók kulcsfontosságú útvonala az Atlanti-óceán felé, valamint jelentős szerepe van a szigetnek az Egyesült Államok rakétavédelmének szempontjából is, a szigeten található amerikai katonai bázis is nagyrészt ezzel foglalkozik.

A hidegháború idején Washington egy titkos projekt keretében ráadásul azt tervezte, hogy 600 interkontinentális ballisztikus rakétát telepít a szigetre egy esetleg második csapás végrehajtásához a Szovjetunió ellen.

Miközben az Egyesült Államoknak meglehetősen korlátozottak a lehetőségei a sarkvidéken, Oroszországnak már mintegy 50 katonai bázisa, reptere van a térségben, és óriási léptékben fejleszti atomjégtörő flottáját is.

Bizonyos szempontól Washington újbóli érdeklődése a sziget iránt tükrözi, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években mennyire elmaradt Oroszországtól a térségben. 

Az új hajózási útvonalak jelentőségét sem szabad alábecsülni, ezek ugyanis több héttel lerövidítik a Csendes-óceán és Európa közötti utat, valamint jóval mélyebb vizeken vezetnek keresztül, mint a Panama-csatorna, vagy Szuezi-csatorna, így a hajók jóval több árut szállíthatnak, miközben több tízezer dollárnyi üzemanyagot és rengeteg károsanyag kibocsátást spórolnak meg minden körben.

A feltételezések szerint az Északi-sarkvidék a világ fel nem használt erőforrásainak 30 százalékát rejti. A sziget hihetetlenül gazdag ásványi anyagokban, többek között ritkaföldfémekben, egy 2023-as felmérés szerint

Ennek ellenére a szigeten – egyelőre – nem jelentős a bányászati tevékenység. A sziget legfontosabb bevételi forrása a halászat. 

Nem meglepő, hogy a vezető hatalmak most azért versenyeznek, hogy jelen legyenek az Északi-sarkvidéken. A katonai jelenlétet pedig létfontosságúnak tartják a hozzáférést a természeti erőforrásokhoz.

Új világrend, új versenyzők

A hidegháborús versengésből visszamaradt szembenállás mellett korunk legújabb nagyhatalmi versengése is megjelent a szigeten.

Ahogy fentebb említettük Grönland gazdaságában kiemelkedő helyen van a halászat. Kelet-Ázsia pedig a legfontosabb halászati piacai közé tartozik. Grönlandi vállalatok évente több mint 230 millió dollár értékben exportálnak halat Kínába és 130 millió dollár értékben Japánba.

A kapcsolatok fejlődésének viszont – érthető módon – nem örül Washington. A legújabb hírek szerint egy kínai ritkaföldfém-projekt amerikai nyomásra hiúsult meg a szigeten Greg Barnes, a Tanbreez Mining vezérigazgatója a Reutersnek megerősítette, a Grönland déli részén található Kringlerne-i lelőhelyre több kínai bányavállalat is ajánlatot tette, de

Ez a történet is alátámasztja, hogy Grönland sem tud kiszabadulni a földrajz fogságából, és a most formálódó új világrendben is a terepe lesz az északi-sarkkörhöz való hozzáférést folytatott vetélkedésnek.

Nyitókép: Thomas Traasdahl / Ritzau Scanpix / AFP

***